Tom csak nzett rm bizonytalanul, s nagyot shajtott.
-H…hm…n…n…mg nem csinltam ilyet, szval.. – hebegett ssze-vissza.
-Tom, bkd mr ki, mit akarsz! – kuncogtam halkan.
-Ok. Szval…lennl…lennl a bartnm?
Elszr lefagytam. Mi az, hogy lennk-e a bartnje?????????!!!!!!! Ennyire vak sem lehet, hogy ne vette volna szre, mennyire odavagyok rte.
-Jzusom, ez milyen krds?
-hm...j, ok, felejtsd el. – hajtotta le a fejt.
lla al cssztattam a kezemet, s finoman felemeltem a fejt. Nagyon fancsali kpet vgott szegny.
-H, ez egyrtelm, nem? Igen, leszek!
Erre nem mondott semmit, csak szlsebesen megcskolt s szortott maghoz, gy mint a viharban fl kisgyerek.
Imdom. Egyszeren imdom.
Aznap este Tomnl aludtam. Nem csinltunk semmit, csak sszebjva fekdtnk s beszlgettnk, s gy nyomott el minket az lom.
Reggel mikor felbredtem, Tom mg javban aludt. De nekem muszj volt lemennem a konyhba, mert nagyon szomjas voltam.
Bill mr ott lt a pultnl kcosan, a tejeskvjt kortyolgatva.
Odasettenkedtem mg, s adtam egy puszit az arcra. Szegny nagyon megijedhetett, mert egy hatalmasat ugrott, mire n felnevettem, s szrs tekintettel felm fordult.
-Ezt tbbet ne csinld! – mondta, s ahogy nzett, rgtn abbahagytam a nevetst. De hatalmas mosolyra hzta a szjt. – Meslj mr! Mi volt? Azt akarod, hogy belehaljak a kvncsisgomba???
-Ht… - pirultam el mosolyogva.
-! – Bill vette a lapot.
-sszejttnk. – mondtam izgatott vigyorral, alig hallhatan, s tltttem magamnak dtt, mert mr tnyleg nagyon szomjas voltam.
-Igen! Tudtam n! Testvri megrzs. – nevetett. – s hol van?
-, hova gondolsz? Mg desen szuszog. :)
-Na sejtettem… - forgatta a szemeit. – Menj vissza hozz.
-Megyek!
Erre Bill csak felnevetett, n pedig visszamentem Tom szobjba. lmosan drzslgetve a szemeit lt az gyban.
-Ht te mr fel is keltl? – lepdtem meg.
-reztem, hogy nem vagy mellettem… - hzott oda maghoz, s megcskoltam. Tom hanyatt dlt, n pedig r. – Annyira rlk neki, hogy vgre egytt vagyunk.
-Igen, n is. – mosolyogtam r, mikzben a hajt simogattam.
-Tudod mita vrok erre? Mita megismertelek!
-Ne sajnltasd magad, mert ezzel n is gy vagyok. – nevettem.
elmosolyodott s egy forr cskot adott.
Teltek mltak a napok, a hetek, s a hnapok, s mg mindig flig szerelmes voltam. Soha nem hittem abban a bizonyos ’rzsaszn kdben’, de ennl rzsasznebb mr nem is lehetne. :)
-Szerinted Tomnak eszbe fog jutni? – krdezte Mia, Bill bartnje, aki az n legjobb bartnmm vlt.
-Szerintem nem felejtette el. – mondtam kicsit elgondolkozva.