Megt�r�lt�k kez�nket, �s kiment�nk a konyh�ba asztalhoz �lni, mert Simone sz�lt, hogy k�sz az eb�d. Csal�di vacsora volt. Nem t�l s�r� alkalom, de nagyon �lvezem. Szeretem Tom csal�dj�t. :)

Lassan a t�bbiek is j�ttek, �s elkezdhett�nk enni. Simone nagyon j�l f�z. Im�dom a f�ztj�t, pedig �n nagyon v�logat�s vagyok. Ez�ttal sem kellett csal�dnom tud�s�ban, mert valami isteni eb�det f�z�tt.

Mikor m�r a desszertet is befejezt�k (Simone pudingos pisk�t�ja ut�nozhatatlan! ^^), Tom fel�llt a velem szemben l�v� helyr�l �s odaj�tt hozz�m, megfogta a kezem �s felh�zott, hogy �lljak fel. Nem �rtettem mit akar…a t�bbiek is k�v�ncsian n�ztek.

-         Kicsim, ny�lj bele a zsebembe!

Beleny�ltam, de nem volt benne semmi. �rtetlen�l n�ztem r�.

-         A m�sikba. – mosolygott.

�n elnevettem magam, �s beny�ltam a m�sik zseb�be, �s kivettem azt, amit benne tal�ltam.

Nagyon meglep�dtem, de biztos nem az, amire gondolok…az nem lehet. Egyszer�en k�ptelens�g.

Tom elvette t�lem, �s megsz�lalt.

-         �gy gondolom, hogy nem kell egyb�l megtennem, de meg szeretn�m k�rdezni, hogy…

-         J�zusom! – esett le Mi�nak a szitu.

-         Csssst! Sz�val azt, hogy…

-         Istenem! – ki�ltott fel Bill.

Simone, Gordon �s �n, csak csendben figyelt�nk �s v�rtuk a v�g�t.

-         V�gig mondhatom?! Na sz�val…hozz�m j�ssz? – n�zett m�lyen a szemembe, de nem t�rdelt le. Az nem � lett volna. :)

Bill felsikkantott, Simone arc�n p�r k�nnycsepp gurult v�gig, �n a sz�m el� kaptam a kezem �s sz�pen az �n szemem is megtelt k�nnyel, Mia tapsikolt, Gordon meg b�szk�n vigyorgott.

-         �n…ez…ez most komoly? – n�ztem felv�ltva r�, �s a m�r kinyitott dobozk�ra.

-         Hal�losan.

-         …Igen…igen! Igen! – borultam nyak�ba �s megcs�koltam. Ez volt �letem eddigi legszerelmesebb cs�kja.

A cs�k v�g�n Tom r�m mosolygott.

-         Rem�ltem, hogy ezt a v�laszt kapom. – mondta boldogan �s felh�zta ujjamra azt a gy�ny�r�, �s szerintem m�regdr�ga gy�r�t, amit apr� gy�m�ntok d�sz�tettek. (k�p) Gy�ny�r� volt.

-         Jaj kisfiam olyan b�szke vagyok r�d! – j�tt oda Simone �s meg�lelt minket.

-         Anyu ne s�rj m�r… - mosolygott Tom, mik�zben simogatta anyja h�t�t nyugtat�sk�ppen.

A t�bbiek is odaj�ttek meg�lelni minket �s gratul�lni.

      -     Szerintem most menjetek haza �s �r�ljetek egym�snak. – mosolygott r�nk Gordon.

      -     �n is �gy terveztem. – mosolygott Tom sz�ntelen�l – Akkor sziasztok, �s anyu nagyon finom volt az eb�d.

Elb�cs�ztunk mindenkit�l, kiment�nk, �s be�lt�nk Tom kocsij�ba.