-         Nem haragszom…már. – vigyorodtam el és számat az ajkaira tapasztottam. – Hiányoztál este.

-         Te is. – mosolyodott el és kezét a fenekemre csúsztatta.

-         Szeretlek. Nagyon.

-         Én is szeretlek, de nem ígérem, hogy leszokok.

-         Az is elég, ha kevesebbet fogsz cigizni. – mosolyogtam rá.

Tom meglepetten nézett rám.

-         Mi az?

-         Hát hogy őszinte legyek, azt hittem, hogy rosszabbul fogod fogadni…de hát nem. Akkor jó! – nevetet fel Tom.

-         Még meggondolhatom magam. – néztem rá szúrósan

-         De nem teszed mert egy fantasztikus menyasszony vagy!

-         Jézusom! Menyasszony vagyok! – ugrottam vigyorogva a nyakába, lábaimat a derekánál összekulcsoltam.

-         Az én menyasszonyom. – csókolt meg szenvedélyesen.

Adamnak igaza volt, a reggeliből csak ebéd lett, mert túlságosan elmerültünk egymásban. :D

Egyszerűen imádom Őt. Minden megvan benne, ami nekem tetszik. Még az a kis rosszfiús beütése is stimmel. És tudom, hogy ő is szeret. Mindig a kedvemben akar járni, és törődik velem. Jelenleg nem is tudnék más férfit elképzelni magam mellett. Nekem Tom a tökéletes.

Addig gondolkoztam, mígnem álomba merültem.

Tom szemszöge:

Egyszer csak azt vettem észre, hogy édesen szuszog a karjaim között. Ilyenkor mindig meg szoktam figyelni, ahogy alszik. Ahogy az amúgy is gyönyörű arcán kisimulnak a vonások, ahogy szempillája megremeg, ahogy néha álmában elmosolyodik. Megfogtam az Isten lábát ezzel a lánnyal. Idáig nem sok lány volt, aki kibírta a hülyeségeimet, de ő már egy éve van velem, és saját magamért szeret, nem a pénzem miatt.

Már csak egy dolog kérdéses…