Sátorozások:
A szobámban állítottuk fel a napozósátrat, mikor Vivi az egyik merevítőt véletlenül éppenhogy csak hozzákoccintotta a lámpához, de az egész házban kiment az áram. :D

***

A kertben már berendeztük a sátrat, kihordtuk a cuccainkat, és már egy fél órája bent is voltunk, mikor elővettem a 2 literes ásványvizet és inni kezdtem. Vivi mit csinál?? Persze, hogy összenyomta a flakon, ami következtében én majdnem fulladtam, ráadásul a takaróm is tiszta víz lett. Azt tudni kell Viviről, hogy bepánikol, mikor valaki hány....hát azt hitte, hogy én is hányni fogok, felállt a sátorban (amiben egyébkén térdelve épphogy elférni), kitépte a cipzárt a helyéről, kirohant a sátorból és megállt nekem háttal a kert másik végében. Én csak ott pislogtam a sátorban (még a köhögést is abbahagytam!!!), mert nem értettem mi a baja...mondanom sem kell hogy utána órákig a cipzárt próbáltuk visszarakni egy elemlámpával. :D

***

Aztán egy másik sátorozás alkalmával hajnali 3-kor rámjött, hogy: Te Vivi....én éhes vagyok. Menjünk már be kajáért...
Már a sátorból való kimenetellel is gondjaink voltak, de az egész a bejárati ajtónál kezdődött el. Megbeszéltük, hogy nagyon halkak leszünk, hogy ne ébredjen fel senki....hát ehhez képest sikerült úgy bemenni, hogy a kilincs majdnem szétesett.
Persze próbáltuk visszatartani a röhögést, de ha egymásra néztünk, valahogy nem ment. :D Ott csitítgattuk egymást, de nem mentünk vele sokra. Oda "settenkedtünk" a hűtőhöz, kinyitottuk, és csak bámultunk magunk elé...fogalmunk sem volt, hogy mit együnk. Egy fazék húslevest ugye csak nem viszünk ki....bár kitelik tőlünk. XD
- Na mit együnk? - mondta Vivi és letérdelt....csakhogy nem a földre. :D Sikerült rátérdelnie a hűtő aljának egyik részére, és hát.....szétesett. XD Az a tervünk, hogy halkak leszünk már az ajtónál kudarcba fulladt, de ez még csak hab a tortára. És püersze itt már tényleg nem bírtuk, kitört belőlünk a röhögés. :D