Ha azt mondom nektek, hogy Tom Kaulitz, gondolom nem mondd nektek semmit....mostm�r. Sz�z �vvel ezel�tt igen is mondott volna. De az �letem nem �gy alakult, ahogy azt terveztem m�g annak idej�n. Most mindent elmes�lek...

- H�t te meg hov� k�sz�l�dsz? - k�rdeztem meg �cs�met.
- Csak elugrok v�s�rolni.
- Bill, leszokhatn�l m�r err�l...musz�j minidg este elj�rnod? Napk�zben is elmehetn�l, csak k�t test�rrel. Nem szeretem, hogy ilyen k�s�n m�szk�lsz...
- De m�r elegem van, hogy mindenhova test�r�kkel megy�nk! Legal�bb a v�s�rl�st szeretn�m egyed�l int�zni. - vette fel cip�j�t, ezzel nyomat�kos�tva, hogy elmegy.
- Ok�, de vigy�zz magadra! - n�ztem r� egy cs�ppnyi aggodalommal.
- J�l van apuci! - �lt�tte r�m a nyelv�t �s m�r csuk�dott is ut�na az ajt�.

Igen, t�nyleg f�ltettem Billt. Nem egyszer lehetett m�r olyanokat hallani, hogy k�s� este megt�madj�k az embert a b�n�z�k, vagy a ler�szegedett emberek. M�gis csak az ikertestv�rem �s nem akarom, hogy baja essen.
Nem sokkal Bill t�voz�sa ut�n elmentem megf�r�dni, azt�n befek�dtem az �gyamba. Nagyon sok ideig nem b�rtam elaludni, csak forgol�dtam, �s v�rtam Billt. M�r el�g r�gen elment...mikor nagy bev�s�rl�st csin�l, akkor is hamarabb szokott haza�rni ehhez k�pest. V�g�l elnyomott az �lom, hi�ba pr�b�ltam minden er�mmel fentmaradni.

Reggel van. Ahogy kinyitottam a szememet, pattantam fel, hogy ben�zzek Billhez. Biztos alszik m�g, olyan csend van a lak�sban. De amikor a szob�j�ban, az �gy ugyan�gy volt mint tegnap megijedtem..semmi v�ltoz�s sehol. Gyorsan felkaptam magamra n�mi ruh�t �s m�r szaladtam is �t anyumhoz. Szinte ajt�stul rontottam a h�zba, ezzel anyura �s Gordonra ijesztve.

- Tom, kisfiam, mi a baj?- �llt fel anya az asztalt�l a k�v�j�val a kez�ben.
- Bill itt van, anya?
- Nincs, kincsem, mi�rt?
- Tegnap elment v�s�rolni �s nem j�tt haza.
- Biztos volt otthon csak elment valahov�.- nyugtatgatott Gordon.
- Nem! A h�z ugyan �gy �llt ahogy tegnap hagytam. Bill nem j�rt otthon este.
- Akkor gyorsan kerestess�k �t.- esett p�nikba anya.

Elment�nk a rend�rs�gre jelenteni, hogy elt�nt Bill. Mindenhol kerest�k �t. A szomsz�dos v�rosokat is v�gig kutatt�k, de sehol sem tal�lt�k. Semmilyen nyomot nem hagyott maga ut�n azon az est�n mikor elt�nt. �gy telt el egy h�t, majd k�t h�t, egy h�nap, majd egy �v..de Bill sehol.

Egy �v....nem hangzik t�l soknak, de hidd el nekem, hogy az ikertestv�rem n�lk�l �r�kk�val�s�gnak t�nt ez az elm�lt egy �v. M�r-m�r napi rutinn� v�lt, hogy mikor felkelek, bemegyek a szob�j�ba, hogy megn�zzem �t, �s csak akkor d�bbenek r�, hogy � m�r nincs t�bb�....ilyenkor mindig ejtek p�r k�nnycseppet, de azt hiszem lassan siker�l teljesen feldolgoznom. Elfelejteni sosem fogom tudni, de m�r meg�rtettem, hogy ez t�rt�nt, �s biztos okkal. Mindennek megvan a maga oka...

Ma is ezt tettem. Bementem Bill szob�j�ba. K�rbej�rtam, felid�zve a r�gi eml�keket, mikor l�pteket hallottam. Elk�pzelni sem tudtam, hogy ki az....ha Gordon vagy anya lett volna, �ket m�r el�re hallottam volna, mert mindig vit�znak valami apr�s�gon, hogy kinek van igaza, vagy �ppen nevetnek. Hallottam hogy meg�ll az a valaki az ajt�ban, amire �n h�trafordultam. Azt hittem k�pr�zik a szemem....h�tr�ltam is p�r l�p�st, de hi�ba, � k�zeledett fel�m.

- Ki....Ki vagy te?
- Meg sem ismersz? - mosolyodott el.
- De te nem lehetsz �! � meghalt!!!! - kiab�ltam k�ts�gbeesve. Keztem azt hinni, hogy megbolondultam.

Erre felnevetett. Most r�m�ltem meg igaz�n. Ahogy nevetett kivillantak h�feh�r fogai, de valami nem stimmelt vele...szemfogai nagyok �s hegyesek voltak, szeme pedig v�r�sesen csillogott.

- Ne f�lj, �n vagyok az Tom! Nem haltam meg! Vagyis....
- Bill? T�nyleg te vagy az? - l�ptem hozz� k�zelebb �multan.
- Igen, �n vagyok. - mosolyodott el.
- Mi t�rt�nt veled? Hol volt�l? El ment az eszed? T�bb, mint f�l �vig keresett t�ged mindenki...m�g a szomsz�dos v�rosokban is. Egy �ven �t szenvedtem, mert azt hittem meghalt�l! Tudod te milyen sz�rny� volt ez nekem?? Merre j�rt�l, most komolyan? Itthagyt�l mindenkit, hagy agg�djunk, vagy mi? - kiab�ltam.

Valahogy ez j�tt ki bel�lem...tudom, hogy most azt gondolod, nemhogy �r�ln�k neki, de egyszer�en ott, abban a pillanatban csak �gy tudtam reag�lni.

- �lj�nk le, mindent elmondok neked t�vir�l hegyire. De k�rlek ne f�lj t�lem... - n�zett m�lyen a szemembe.
- �n nem f�lek.
- De igen.