3. r�sz

Mentem hazafel�. M�r korom s�t�t volt. Az agyamat teljesen ki�r�tettem �s semmire sem gondoltam..m�rcsak arra lettem figyelmes, hogy valaki hozz�m sz�lt:

- Neh�z napod volt?

A hang ir�ny�ba fordultam, �s egyb�l elord�tottam magam ijedtemben, majd szaladni kezdtem.

- Tom, meddig akarod m�g ezt csin�lni?- futott mellettem �s szomor�an k�rdezte.

Meg�lltam. Ez a szomor�s�g ami az arc�ra ki�lt..most d�bbentem csak r�, hogy Bill "�l" �s b�znom k�ne benne. Meg�lltam majd � is.

- Azt j�l tenn�d, mert nem adtam okot arra, hogy k�telkedj bennem.
- Az igaz, de a fejemben ne kotor�ssz, k�rlek.
- Bocs�nat, de majd id�vel megtanulom kontroll�lni ezt a dolgot.
- Mikor v�ltoztatott �t ilyen micsod�v� Natalie?
- El�sz�r is ez a micsod�t v�ltoztassuk �t v�mp�r sz�v�. �s m�r azon az �jszak�n amikor elt�ntem.
- De mi�rt nem j�tt�l vissza m�r m�snap?
- Mert a v�rszomjam el�gg� f�kezhetetlen volt. Egy kis id�be telt mire ezt a dolgot megtanultam kezelni.
- Engem is k�pes lett�l volna meg�lni?
- Igen, vagy v�mp�rr� v�ltoztatni.
- Komolyan meg�lt�l volna?
- Nem tudom, lehet. De csak �llat v�rrel t�pl�lkozom. Embert nem �l�k.
- �..akkor j�. �s van ahhoz k�z�d, hogy ilyen furcs�n �reztem magam az elm�lt k�t h�tben?
- Igen. Ott voltam veled mindenhol, csak �pp nem mutattam meg magam.
- De mi�rt?
- Mert az ikertestv�rem vagy �s ugyan�gy ig�nylem a t�rsas�godat mint id�ig. Nem v�ltozott semmi azon k�v�l, hogy a sz�vem megsz�nt dobogni, nincs v�rkering�sem, nem sz�ks�ges leveg�t vennem �s gyorsan mozgok.
- �s v�rt iszol.
- Pontosan.
- Sz�val a r�gi kis �cs�m vagy, �s nem kell f�lnem t�led, igaz?
- Igaz.

Meg�leltem Billt. �..milyen hideg a teste..erre hallottam, hogy vigyorog.

- Mi olyan vicces?- n�ztem r�.
- A gondolataid..
- Megk�rtelek, hogy sz�llj ki az agyamb�l. Mellesleg t�nyleg h�v�s a tested..
- M�r mondtam..nincs v�rkering�sem, mi tartana melegen?- mosolygott f�jdalmasan.
- Milyen �rz�s v�mp�rnak lenni?
- Otthon mindent elmes�lek.
- H�t j�.

Azzal folytattuk az utat hazafel�. N�ma cs�ndben vonultunk egym�s mellett. A gondolataim ide-oda cik�ztak, amit megf�kezni sem tudtam, m�rcsak Bill miatt se. Tudtam, hogy hallja �ket..de ez nem nagyon tetszik teh�t Bill nyom�s ki a fejemb�l!!

- J�l van, j�l van!- nevetett.

Majd benyitottam a h�zba �s m�r �ltem is le a kanap�ra, majd Bill velem szembe.

- Mostm�r mes�lhetsz.- n�ztem r�.
- Teh�t..milyen �rz�s v�mp�rnak lenni..olyan..semmilyen. Soha nem vagyok �lmos..csak a v�rt k�v�nom.
- Soha nem alszol?
- Soha.
- Ez nagyon ijeszt�.
- Tudom, de id�vel megszokod.
- Rem�lem...de nem arra szeretn�k �bredni, hogy az �gyam mellett �llsz vagy a l�mp�n himb�l�zol fejjel lefel�.

Bill ism�t nagyot nevetett, de m�r miel�tt kimondtam volna a mondatomat, m�r akkor vigyorgott.

- Nem foglak r�m�sztgetni, ne agg�dj! �gy fogok �lni mint eddig.
- Emberek k�z� nem mehetsz ki ezzel a fejjel.
- K�szi! Mi bajod van a fejemmel?
- S�padt vagy de eszm�letlen�l �s v�rv�r�sek a szemeid.
- Csak akkor ha �hes vagyok..
- Sz�val most menek�ln�m k�ne?
- Tom, mint mondtam, csak �llat v�rrel t�pl�lkozom.
- J�, j�, tudom. �s mikor m�sz vad�szni?
- Majd..az r��r.
- Rendben.
- �n viszont most megyek aludni, mert ez m�ra kicsit sok volt nekem.
- Ok�, j� �jt b�ty�k�m!
- J� �jt, �csik�m!

Elmentem f�r�dni, azt�n aludni. Sok�ig f�r�dtem. �s amikor kij�ttem a v�zb�l, nagyon nagy csend volt a h�zban. Fogalmam sem volt arr�l, hogy Bill hol lehet. Lehet, hogy vad�szik? Vagy elment a szob�j�ba? Vagy az egyik l�mp�n l�g? Nem tudom. De val�sz�n�leg a gondolataimat hallja �s biztos vagyok benne, hogy �pp kinevet valahol..