8.r�sz

- Ez m�g furcsa lesz egy darabig, de nem f�lek t�letek...de ez egy kicsit bizarr dolog.- r�ncolta �desen
homlok�t Viki.
- �rthet�..azt sem tudt�tok, hogy val�ban l�teznek v�mp�rok.- mosolygott megnyugtat�an Bill.

Vivi meg sem sz�lalt, csak a padl�t szuger�lta, mintha arra v�rna, hogy hirtelen megny�ljon. Neki m�g
nem siker�lt feldolgozni teljesen dolgokat.

- H�! �lljunk csak meg egy sz�ra! Ti mindig itt voltatok a h�zban, �s figyeltetek minket....de MINDIG?-
n�zett r�m Viki.
- Na de k�rlek..- nevettem el magam.
- Ez nem v�lasz Tom!- nevetett � is, �s j�t�kosan megl�k�tt
- Nem vagyunk kukkol�k!- egy kis hat�ssz�netet tartottam, majd folytattam- Ok�, az�rt nem tagadom,
hogy egyszer majdnem bent maradtam a szob�dban, mikor �lt�zt�l, de er�t vettem magamon.
- H��� ezent�l rajtad tartom a szemem Mr. Drakula!- nevetett Viki.
- Nem sz�ks�ges, sokkal nagyobb az �nuralmam, mint neked.
- Mindenben?
- Igen!
- �..milyen j� itt valakinek..

Mosolyogtam majd Vivire pillantottam. Egyre idegesebb lett. Musz�j volt egy kicsit olvasnom a gondolataiban
hab�r Bill is ezt tette. �gy d�nt�ttem, m�gsem m�szok bele a fej�be �n is. Egyszer csak fel�llt.

- �n ezt nem b�rom feldolgozni. Kukkoltok, k�vettek minket...mi�rt?? Neked meg mi�rt ilyen v�r�s a szemed?-
n�zett Billre.
- Mert szomjas vagyok!
- Bocs, nem tartunk itthon v�rt.- mondta majd elh�zott a szob�j�ba �s bez�rta az ajt�t.

Le�lt az �gy�ra �s a fej�t fogta. Nem b�rta feldolgozni a t�rt�nteket.

- Bocsi! Ki van borulva, �s rajta �gy szokott kij�nni.- mondta Viki.
- Ugyan, semmi baj!- v�laszolta Bill.
- De l�tom, hogy szomor� vagy miatta...csak nem??- tapintott a l�nyegre Viki.
- De igen!- v�laszolta Bill.
- Egy v�mp�r hogy lehet szerelmes egy emberbe?- akadt ki Viki.

Lefel� n�ztem �n is. Azt hittem, hogy ezt majd egyszer�bben fogadj�k, de t�vedtem..

- Te is Tom?- k�rdezte hirtelen.
- �n...�mm..igen, de nem a h�godba.

Fel�llt �s fel-al� m�szk�lt.

- H�ly�nek n�ztek engem?
- Mi? Dehogy is!- sz�lalt meg Bill.

Ekkor Vivi j�tt ki a szob�j�b�l. Nem is n�zett r�nk, csak egyenesen ment a konyh�ba. Viki ut�na ment.

- J�l vagy?- hallottam ahogy megk�rdezi t�le.
- �gy n�zek ki?
- Tudom, hogy neh�z, de meg k�ne �ket �rteni! Nem b�ntanak minket..
- Tudom! Csak..olyan sok minden j�tt egyszerre, hogy ezt nem nagyon b�rom feldolgozni.
- Siker�lni fog!

Egy kis id� ut�n Viki visszaj�tt Vivivel.

- Tudom, hogy sok ez �gy egyszerre, �s k�rlek bocs�ss meg!- �llt fel Bill Vivivel szemben.
- Nem kell bocs�natot k�rned. Ink�bb �n k�rek bocs�natot ami�rt olyan bunk� voltam.- mosolygott r�.
- Semmi baj!- viszonozta a mosolyt.
- Akkor lehet�nk bar�tok?- k�rdeztem, hab�r f�ltem egy kicsit a gondolataikt�l.