28.r�sz

- Semmi kicsim!- v�laszoltam.
- Tom, mond el!
- Nem! Majd k�s�bb!
- Natalie.- v�laszolta Bill hal�los nyugodts�ggal.
- � az aki �tv�ltoztatott?
- Igen.
- De t�le mi�rt kellene f�lni?
- Mert gonosz, Viki! Most is d�nt�s el� �ll�tott minket. Ez�rt kell Vivit m�g ma �tv�ltoztatni.
- Ugye besz�moltok majd r�la? Mert kezd egyre zavarosabb� v�lni a helyzet.
- Persze!

K�zben hallgattuk, hogy mikor mer�l teljes �lomba a kisebbik Taylor iker. Addig szoborr� v�lva cik�ztak a gondolataink �ssze-vissza. Viki csak azon gondolkozott, hogy vajon mit akarhat Natalie..
De ink�bb nem figyeltem a gondolataira.

Egy �r�n bel�l m�r teljes �lomba mer�lt. Bill fel�llt az �gyr�l, halkan kinyitotta az ajt�t, majd kiment�nk rajta mi is. Meg�lltunk egym�ssal szemben. B�lintottunk mindh�rman, �s Bill bement a szob�ba. Nem ragaszkodott
hozz�, hogy mi is menj�nk, mert azt mondta, hogy meg tudja �llni azt, hogy ne �lje meg szerelm�t.

Mi persze a r�sen kukucsk�ltunk, �s egy l�mp�t �gve hagytunk, hogy l�ssuk, mi folyik bent.
Az �gyhoz s�t�lt. Takar�t leh�zta nyak�r�l, mert teljesen be volt bugyol�lva. Finoman h�t�ra ford�totta, haj�t elvette az �t�er�t�l. Majd urolj�ra r�nk n�zett, �s egy hirtelen mozdulattal harapott Vivi nyak�ba. Hirtelen
pattantak ki szemei, �s olyan gyorsan t�rt�nt sz�m�ra, hogy percek m�lva sik�tott csak fel a f�jdalomt�l. Bill egyb�l el vette fej�t nyak�t�l, �s simogatni kezdte fej�t, �s pr�b�lta nyugtatgatni. Vivi csak ny�gni tudott.
L�mp�kat felkapcsoltuk �s mi is csatlakoztunk hozz�juk.

- Minden rendben vele?- k�rdezte Viki, testv�r�re n�zve.
- Persze! Csak f�j neki! A m�reg sz�ttered a test�ben, �s egy p�r �ra m�lva m�r olyan lesz mint mi.- magyar�ztam el.

Bill csak mereven n�zte �t, �s h�v�s kezeivel simogatta arc�t, mik�zben Vivi pr�b�lta a f�jdalmat lek�zdeni. Majd kinyitotta a szem�t �s r�nk n�zett, k�zben sik�tott. M�reg �s d�h volt a tekintet�ben �s a gondolatai
k�z�tt is.

- Kicsim, sajn�lom!- mondta Bill.

Nehezen, de eltelt az �j �s j�tt a hajnal. Vivi v�gre abba hagyta a kiab�l�st �s csukott szemmel hallgattuk, ahogy sz�ve er�sen dobogja az utols�kat. Kezei �k�lben voltak, gondolataiba csak a gy�l�letet lehetett hallani,
amit ir�ntunk �rzett. Azt�n meg�llt a sz�ve. Kinyitotta a szem�t. K�v�ncsian n�zt�nk r�, mik�zben mindannyian f�l� hajoltunk.

- Mi t�rt�nt?- k�rdezte k�ts�gbeesett hanggal majd Billbe �s Vikibe kapaszkodott.