39.r�sz

- De az�rt azt m�gsem tehetj�k meg..- ellenkezett Bill.
- Mert? M�g mindig szereted?- k�rdeztem picit hangosabban a kellet�n�l.
- Cssst! Ne ilyen hangosan. Am�gy nem! De akkor sem �lhetj�k meg Natalie-t.
- Van jobb �tleted?!
- Figyelmeztetlek, hogy hallhat minket.
- �pp ez a baj. El�le nincs menekv�s�nk �s nyugalmunk sosem! Nincs m�s v�laszt�sunk, �bredj�l m�r fel!
- �s m�gis hogy tervezted a hal�l�t?! F�leg, hogy elkezdenek r�nk gyanakodni az emberek miut�n ez sz�lt nekik.
- Majd mi besz�l�nk vel�k, mi m�r nem vagyunk t�l felt�n�ek.
- H�t �pp ez az! Az ikrek pedig azok a szem�k miatt.
- Kontaktlencse.
- A szem�kben l�v� m�reg miatt hamar felold�dna..
- Igazad van..de akkor m�gis mit csin�ljunk?!
- �let�nkben el�sz�r tan�cstalanok vagyunk..- hajtotta le fej�t Bill gondolkodva.
- Tal�n besz�l�nk k�ne az ikrekkel..
- H�t Tom..miut�n elint�zted Vivi kedv�t, nem hiszem, hogy te fogsz vele besz�lni. Max �n.
- Mir�l kell besz�ln�nk?- j�tt le Viki.
- Fontos dolgokr�l.
- Teh�t Natalie-r�l. Ok�s.- �lt le mell�m.
- De ehhez a h�god is kell.- mondtam.
- A h�gomra ne sz�m�ts most. �pp a hal�l�n van, mert kik�sz�tetted. Teh�t gratul�lok!
- Nem tehetek r�la, hogy..
- Mir�l? Hogy indulatos vagy?! Igazad van, ez egy alap term�szeted neked!- v�gott a szavamba kiab�lva.
- Viki, ne! Nem veled veszett �ssze, hanem velem!- hallottam Vivi hangj�t is m�g�lem.
- Most ugye nem azt v�rod, hogy megk�sz�njem?!- k�rdeztem flegm�n..pedig nem kellett volna.
- Ha ezt nem fejezed be most r�gt�n, t�nyleg olyat teszek amit megb�nok �s szerintem te is!- kacsintott r�m, �s kiz�rt a gondolatai k�z�l..
- Ezt hogy csin�ltad?
- Sokat tanulok t�letek, �s ez nem is annyira neh�z dolog.- mondta.- De a l�nyegre t�rhetn�nk m�r.
- Miut�n befejezt�tek a veszeked�st, j� lenne!- mondta Bill.

Vivi le�lt Bill mell�. Most v�gre azt �reztem, hogy "feln�tt" v�mp�rok lettek az ikrekb�l �s komolyan is tudunk v�gre besz�lni.

- Egy megold�s van a nyugalomra.- kezdtem.
- Az, hogy meg�lj�k Natalie-t.- fejezte be Bill suttogva.
- Ez biztos?- k�rdezte Viki.
- Eg�szen biztos. Nincs t�le egy szabad perc�nk sem, �s az se kiz�rt, hogy most figyel minket.- v�laszoltam.
- De ez id�ig is �gy volt. Mi�rt jutottatok el eddig a szintig?- k�rdezte Vivi.
- Miut�n k�z�lte vel�nk, hogy gyanakodnak r�nk az emberek..�s nem hiszem, hogy b�rmelyik�t�k lenne �rte a felel�s. Vagy mi. M�sr�szt meg, f�lt�keny. Egy�rtelm�, hogy � k�p�tt be minket valakinek.- v�laszoltam neki is.

Ekkor csengettek. Az ikrek �sszerezzentek az ijedts�gt�l. Leveg�t is elfelejtettek venni �s mereven n�zt�k egym�st.

- Menjetek fel!- suttogta Bill.

Mi pedig, hogy ne legy�nk felt�n�ek, kicsit adtuk a h�ly�t:

- Bill kinyitn�d az ajt�t?- kiab�ltam r�n�zve.
- Persze, Tom! M�ris megyek!- kiab�lta nekem vissza.

Majd fel�llt a hely�r�l �s az ajt�hoz ment. Utolj�ra r�mn�zett, majd kinyitotta az ajt�t..

- Sz�p j� est�t!- hallottam az ajt� m�g�l..